Hulladékfajták

Biohulladék

Háztartásokban keletkező, nagy szervesanyag-tartalmú hulladék, mely a zöldhulladékhoz hasonlóan (anaerob, vagy aerob módon (mikroorganizmusok, talajélőlények vagy enzimek segítségével); komposztálással, vagy biogáztermeléssel is kezelhető.

Csomagolási hulladékok

Fogyasztási célból forgalomba hozott termékek csomagolására használt hulladékká vált összetevője. Anyaga a legkülönbözőbb lehet (műanyag, fa, papír, fém, üveg, textil, kompozit (pl. Tetra-pak), egyéb). Legnagyobb része egyutas, újrahasználatra, újrahasznosításra szánt hányada elenyésző.

Csurgalékvíz

A lerakott hulladékból természetes anaerob folyamatok következtében alakul ki. Veszélyes hulladéknak minősül. Nehézfém tartalma és egyéb toxikus (mérgező) összetevői miatt különleges kezelést igényel.

Depóniagáz

A hulladéklerakókon anaerob körülmények között keletkező gáz. Hazai jogszabályokban hulladéklerakó-gázként definiálják.

Egészségügyi hulladékok

Kórházakban és más egészségügyi intézményekben keletkező, jórészt patogén (fertőző) anyagok. Az 1/2002. (I. 11.) EüM rendelet szerint egészségügyi hulladéknak kell tekinteni az egészségügyi ellátásban keletkező humán biológiai anyagokat, a veszélyes hulladékokat és a települési szilárd hulladéknak megfelelő hulladékokat is. Veszélyes hulladékoknak számítanak.

Elektronikai hulladék, elhasználódott háztartási gépek

A lakossági használatból kivont, elhasználódott, elektromos árammal működő berendezések. Heterogén (vegyes) összetételű hulladékok, sokféle anyagi minőségű alkotóelemből állnak. Egészséget károsító anyagokat (főleg fémeket) tartalmaznak, ennélfogva veszélyes hulladéknak számítanak. Az elektronikai hulladékok lakossági hulladékgyűjtő udvarainkban leadhatóak, illetve egyes műszaki cikkeket forgalmazó áruházakban az e célra rendszeresített konténerekben elhelyezhetőek. Új műszaki cikkek vásárlása esetén az elektronikai hulladékot a forgalmazó köteles visszavenni.

Égetési maradékanyag (salak)

A települési szilárd hulladékok termikus hasznosítása (égetése) során képződik. Mennyisége az elégetett hulladékhoz viszonyítva kb.20-25 %.

Építési-bontási (inert) hulladék

Az a hulladék, amely nem megy át jelentős fizikai, kémiai vagy biológiai átalakuláson. Jellemzője, hogy vízben nem oldódik, nem ég el, illetve más fizikai, vagy kémiai módon nem reagál, nem bomlik le biológiai úton, vagy nincs kedvezőtlen hatással a vele kapcsolatba kerülő más anyagra oly módon, hogy abból környezetszennyezés, vagy emberi egészségkárosodás következne be, továbbá csurgaléka és szennyezőanyag-tartalma, illetve a csurgalék ökotoxikus (mérgező) hatása jelentéktelen, így nem veszélyeztetheti a felszíni vagy felszín alatti vizeket.

Fáradt olaj és csomagolóanyagai

A hulladékolajok zöme gépjárművek és hidraulikus rendszerek olajcseréjénél keletkezik. Az olajforgalmazó cégek, különösen a termékdíj törvény megjelenése óta, különös gondot fordítanak a fáradt olaj visszagyűjtésére. Veszélyes hulladéknak számítanak. E hulladékfajták szintén leadhatóak lakossági hulladékgyűjtő udvarokban.

Fehér üveg

Italos és egyéb színezetlen üvegek, mint pl. befőttes, parfümös, a lakossági szelektív gyűjtőszigeteken található fehérüveg-gyűjtőedényeibe dobhatóak, valamint lakossági hulladékgyűjtő udvarokba is be lehet vinni. Ugyanakkor nem dobható az edényekbe: tükör, ablaküveg, villanykörte, szemüveg, nagyító, drótszövetes üveg, kerámia, porcelán, neoncső.

Fém italdoboz

Fém csomagolódobozok (üdítős, sörös, konzerves stb.). A szelektív fémgyűjtő edénybe dobhatóak továbbá háztartási kis fémhulladékok (pl. evőeszközök stb.), illetve konzerves, kutya- illetve macskaeledeles dobozok is (kimosott állapotban).

 Füstgáztisztítási maradékanyag

A települési szilárd hulladékok termikus hasznosítását (követő füstgáztisztítási technológiából származó anyagok. A Hulladékhasznosító Műben jelenleg kétféle, külön gyűjtött és tárolt füstgáztisztítási maradék keletkezik.. Együttes mennyiségük az elégetett hulladékhoz viszonyítva kb. 2-3%.  A pernye a ciklonokban leválasztott nagyobb szemcséjű, míg az un. maradékanyag a félszáraz füstgáztisztítási technológia során az abszorberből távozó finom szemcséjű por. Jelenleg ezek veszélyes hulladéknak minősülnek, ezért speciális szabályok vonatkoznak a kezelésükre.

Gumihulladék

Legnagyobb hányadát a használt gumiabroncsok teszik ki, melyek lerakással történő kezelése Magyarországon 2005 óta tilos. Hasznosítás: történhet felújítással, újrafutózással, anyagában történő hasznosítással (granulálás, őrleménygyártás), energetikai hasznosítással (tüzelőanyag, pirolízises hasznosítás), ill. egyéb módokon is (gátépítés, töltések és mesterséges zátonyok készítése, mezőgazdasági alkalmazás, talajtakarás, stb.)

Használt akkumulátorok

Veszélyes hulladéknak számít. A sav-ólom akkumulátorok begyűjtése és hasznosítása országosan megoldott. A használt akkumulátorok lakossági hulladékudvarokban leadhatóak. Teljes mennyiségük külföldre kerül, ahol hasznosításukra sor kerül.

Használt sütőzsiradék

NEM veszélyes hulladék. A háztartásokban keletkezett főzésre, sütésre használt sütőzsiradékok a lakossági hulladékgyűjtőkben  leadhatóak.

Hulladék

Azon anyagok, használati tárgyak, amelyek az adott helyen feleslegessé válnak, tulajdonosuk meg kíván válni tőlük. Jellemzőjük továbbá, hogy kezelést igényelnek, amely történhet újrahasznosítással, lerakással, termikus hasznosítással, stb.

Imisszió

A különböző tevékenységek során (ipar, közlekedés, stb) kibocsátott szennyező anyagoknak a talajközeli levegőben kialakult koncentrációja (viszonyított mennyiség).

Italcsomagoló kartondoboz (Tetra Pak)

Főként tej és egyéb tejtermékek, valamint különféle gyümölcslevek csomagolási hulladékai. A lakossági hulladékgyűjtő udvarok, valamint a hulladékgyűjtő szigetek papírgyűjtésre rendszeresített konténereiben elhelyezhetőek. Heterogén összetételük problémát okoz feldolgozásuknál.

Lom

A háztartásokban keletkező nagydarabos hulladékok. Pl. elhasználódott bútorok, elhasználódott használati tárgyak A háztartásokban keletkezett azon hulladék (háztartási berendezési, felszerelési tárgyak, eszközök és anyagok), amely a közszolgáltatás keretében rendszeresített gyűjtőedényzetben nem helyezhető el.

Műanyag hulladék

Üdítős, ásványvizes PET-palackok, kiöblített háztartási flakonok és azok lecsavart kupakjai (samponos, habfürdős stb.), tejes, joghurtos pohár, margarinos doboz, csak kimosva, a szelektív hulladékgyűjtő szigetekre lehet elvinni. A háztartásban előforduló tiszta fólia (szatyrok, tasakok, csomagoló fóliák stb.) a szelektív gyűjtőszigetekre, illetve a hulladék udvarokba vihető el. Nem dobható a műanyaggyűjtő edénybe zsíros, olajos, háztartási vegyi anyaggal szennyezett (nem kimosott) flakon, élelmiszer-maradványt tartalmazó műanyag, hungarocell, CD-lemez, magnó- és videokazetta, egyéb műanyagnak ítélt hulladék (pl. nejlonharisnya), mert újrahasznosításuk jelenleg nem megoldott.

Növényvédő szerek és csomagolásaik

A növényvédő szerekből nem keletkezik veszélyes hulladék, mivel szavatosságuk lejárta előtt vagy felhasználásra kerülnek, vagy pedig szavatosságuk lejárta után az FNTSZ (Fővárosi Növény- és Talajvédelmi Központi Szolgálat) bevizsgálja azokat. Ez utóbbi esetben a Szolgálat az égetésüket, illetve az előírttól eltérő dózisban való felhasználásukat rendelheti el. A növényvédő szerek csomagolóanyagai a növényvédő szerek használata után lehetnek veszélyes hulladékok, illetve lehetnek nem veszélyes hulladékok. Minden olyan csomagolóanyagot, amely a növényvédő szerekkel érintkezett, veszélyes hulladéknak kell tekinteni.

Papírhulladék

Újságok, folyóiratok, füzetek, könyvek, hullámpapír, csomagolópapír, kartondoboz. A szelektív hulladékgyűjtő sziget papírgyűjtő konténerébe a felsoroltakon kívül dobhatóak még italos Tetra Pak dobozok is (üresen, kiöblítve). Higiénés okokból ellenben nem dobható a papírgyűjtő tartályba használt papírzsebkendő, szalvéta, illetve élelmiszer-maradványokat és egyéb szennyeződéseket tartalmazó (pl. olaj, zsír, oldószer) papírok.

PCB/PCT tartalmú hulladékok

A PCB/PCT tartalmú hulladékok a műanyagipari használatból, a növényvédő szerekből, festékekből, csomagolóanyagok gyártásából keletkeznek, bár káros környezetvédelmi és élettani hatásuk miatt alkalmazásuk mára kifejezetten tiltott, gyártásuk 1980-tól megszűnt. Veszélyes hulladéknak minősül, ezért speciális szabályok vonatkoznak a kezelésére.

PET- (polietilén) palack

Üdítős, ásványvizes palack, melyet lehetőség szerint kupak nélkül, összenyomva kell a szelektív hulladékgyűjtő sziget, vagy hulladékudvar műanyaggyűjtő tartályába helyezni.

Szárazelem

Ceruzaelem, bébi-, góliát- vagy laposelem. Az elhasználódott szárazelem veszélyes hulladék. Ha a háztartási hulladékba kerül, károsítja, szennyezi környezetünket, a vizeket, az erdőket, az élővilágot. Szárazelem gyűjtésére szolgáló tartályok találhatóak a közintézményekben, iskolákban, valamint lakossági hulladékgyűjtő udvarokban is. A begyűjtött mennyiség veszélyeshulladék-lerakóra kerül.

Szerves hulladék

Biológiailag lebontható hulladékok (zöld- és biohulladék).

Települési szilárd hulladék

Háztartási hulladék: az emberek mindennapi élete során a lakásokban, valamint a pihenés, üdülés céljára használt helyiségekben és lakóházak közös használatú helyiségeiben és területein, valamint az intézményekben keletkező,
közterületi hulladék: közforgalmú és zöldterületen keletkező, háztartási hulladékhoz hasonló jellegű és összetételű hulladék, gazdasági vállalkozásoknál keletkező - külön jogszabályban meghatározott - veszélyesnek nem minősülő szilárd hulladék.

Textilhulladék

Főként a lakossági használatból kivont ruhadarabok, ill. egyéb használati tárgyak (pl. asztalterítők, függönyök) jelentik a települési szilárd hulladék ezen frakcióját.
Hasznosítás: a lerakással, égetéssel történő ártalmatlanítás mellett anyagában történő hasznosítása is lehetséges (pl. géprongyként történő használat), esetleg papírgyártásra (pamutalapú textilből), tűnemezelt szőnyeg gyártására is felhasználható.

Veszélyes hulladék

A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény szerint veszélyesnek minősül az a hulladék, amely a törvényben felsorolt tulajdonságok közül eggyel, vagy többel rendelkezik, és olyan koncentrációban van jelen, hogy az emberi, állati szervezetre, ill. a természeti környezetre károsító hatást fejt ki. A veszélyes hulladékok ártalmatlanítására jelenleg hazánkban az Aszód-Galgamácsa körzetében működő veszélyeshulladék-lerakó, illetve a Dorogon található veszélyeshulladék-égetőmű szolgál, ezenkívül a kórházakban keletkező veszélyes hulladékok kezelésére néhány kórház saját égetőberendezéssel rendelkezik. Aránya a települési szilárd hulladékban jelenleg 0,4 %.    

 

Elérhetőségek

7400 Kaposvár, Kaposrét sor 59.
+36 30 692 3460
info@csoriextremtakaritok.hu
adószám: 73077587-1-34

 

Fontos információk

Hasznos tudnivalók

© 2018. Minden jog fenntartva.

Search